Az ukránok felvétele teljesen felborítaná az Európai Unió pénzügyi egyensúlyát, és Magyarország is elesne a neki járó pénzek jó részétől.
Teljesen felborulna az Európai Unió pénzügyi egyensúlya, amennyiben megvalósulna a brüsszeli politikai elit terve, és Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozna az EU-hoz. Ez a veszély láthatóan nem érdekli őket, hiszen Ursula von der Leyennel az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európa Tanács korábbi elnökével az élen sürgetik, hogy még 2030 előtt (!) menjen végbe a csatlakozás.
Az ezzel járó kockázatokat és veszélyeket persze nem reklámozzák, pedig van belőlük bőven; cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, milyen hatással lenne egy gyorsított ukrán EU-csatlakozás Magyarországra nézve a mezőgazdaság, a munkaerőpiac, a biztonságpolitika, a migráció és a közbiztonság és az energetika szempontjából. De itt még nincs vége, hiszen az unió pénzügyi egyensúlyát is megborítaná ez a döntés, aminek következtében pedig a többi tagállam nagyon nagy összegeket veszítene.
Ezt is ajánljuk a témában
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Ukrajna jelenlegi nemzetközi szinten elismert területe nagyobb, mint az Európai Unió bármely tagállama, népességét tekintve pedig még a háború elől elmenekült lakosságot leszámítva is csak hét uniós ország van előtte. Keleti szomszédunk eddig is elmaradott ország volt, a háború következtében ma még rosszabb a helyzet, Ukrajna jóval fejletlenebb és szegényebb, mint bármely európai tagállam.
Épp ezért amennyiben az ukránok csatlakoznának az EU-hoz, minden más tagállamnál jóval nagyobb összeget igényelnének az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból.
Ez pedig azoknak a közép- és kelet-európai országoknak lenne veszteség, amelyek eddig is versenyeztek ezekért a pénzekért. Ukrajna, mint hatalmas, ám elmaradott ország, a legtöbb forrást igényelné infrastruktúra-fejlesztésre, oktatásra, egészségügyre.Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy a jelenlegi kedvezményezettek – köztük Magyarország – kevesebb pénzhez jutnának. Ez veszélybe sodorhatja a hazai útépítéseket, vasútmodernizációt, településfejlesztési projekteket és a humánerőforrás-fejlesztési programokat. Emellett a források ilyetén átcsoportosítása nem csak pénzügyi, hanem politikai feszültségeket is keltene a tagállamok között.
Hogy mennyi pénzről van szó, azt bővebben itt ismertettük, de röviden azért érdemes felsorolni, hogy amellett, hogy
a brüsszeli döntéshozatalt gyakran befolyásoló Bruegel Intézet becslése szerint Ukrajna EU-csatlakozása önmagában nettó évi 18 milliárd euró pluszkiadást okozna, azaz közel 7,5 ezer milliárd forintot emésztene fel, és további 24 milliárd euróval (!) csökkentené z uniós országok fejlesztését szolgáló kohéziós alapokat.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a Világbank idén februárban megjelent becslése szerint Ukrajna a háború befejezését követő újjáépítése ez 411 milliárd dollárba, vagyis 149 ezer milliárd forintba kerülne, amit EU-csatlakozása esetén szintén az uniós költségvetésből kellene fedezni.
Nyitókép: Mandiner grafika
Megkaptam a szavazólapot. Csak felfordult a gyomrom tőle, így nem küldtem vissza.
Vége a jólétüknek, vége a szabadságuknak, vége az összes hagyományuknak.
Végül a biztosok mit fognak lépni?
Ukrajna majdnem kétszáz támadást vert vissza.
Ezzel még feljebb tornásznák az energiaárakat.
Az amerikai tengerészgyalogos-tábornok felfigyelt rá, hogy nagyon gyorsan terjeszkedik az egyik iszlamista szervezet.
Bőkezűen bántak a külföldi szervezetek és az Európai Bizottság a Magyar Helsinki Bizottsággal.
